Állati jólét - génkezelés nélkül és stressz-mentesen a vágóhídról a fazékba…  | bezárás

Magyarországon 1990-től kezdődtek állatjóléti felmérések, a Nyugat-Európai országoktól 25 évvel lemaradva. 1995-től kezdődtek meg az állatjóléti felmérések kiértékelései, majd 1999-ben megjelentek az állatjóléti ajánlások.

A EU jogharmonizációs törekvéseknek megfelelően, a magyarországi szakemberek is igyekeztek kidolgozni olyan módszereket, amelyek lefedik mind az extenzív, mind az intenzív állattartási technológiákat. Azon belül is a korszerű tartástechnológiák kidolgozására, ezáltal az állati termékek minőségének javítására helyezték a hangsúlyt úgy, hogy az elérhető pályázati forrásokat megnevezve, fejlesztési célokat javasolhattak a gazdálkodó állattartóknak.
A tartástechnológiai ajánlások egyaránt vonatkoznak a haszonállatokra és a kísérleti állatokra is, valamint azok szállítására és a vágás körülményeire. Vizsgálatokkal kimutatható, hogy a hús minőségének romlásában jelentős szerepet kap, ha az állatot élete vagy vágása közben stressz éri. Az így kapott hústermék jó, ha kárt nem okoz és csak ízetlen, annál nagyobb baj, ha a vágás során elszenvedett stressz miatt megjelenő, kiugróan magas hormonszint a fogyasztóban is káros folyamatokat indít el.

Szállóigévé vált mondás, hogy boldog disznóból lesz jó kolbász. Elmélkedjünk ezen az alapigazságon.
A korábban megállapított Uniós követelmények 5 pontban határozzák meg az állatjóléti követelményeket.

Ezek a következők:
1.    Takarmányhoz és ivóvízhez való jog.
2.    Komfortérzet biztosítása megfelelő méretű tenyésztőhelyekkel.
3.    Állategészségügyi ellátáshoz való jog: fájdalomcsillapítás, sérülések ellátása, betegségek megelőzése és gyógyítása.
4.    Természetes környezethez való jog biztosítása kifutókkal, szabadon tartással.
5.    A stressz-mentes élethez való jog, az élet kioltásakor a szükségtelen szenvedések elkerülése.

A korábbi évszázadok felfogása szerint az állatok nem éreznek fájdalmat, nincsenek érzelmeik és gondolkodásra sem képesek. Ez ahhoz a közfelfogáshoz vezetett, hogy az érzelemnélküli állatoknak érdekeik sincsenek. Riasztó belegondolni, hogy nem is olyan régen ugyanezt még faji, etnikai és nemi szinten is tagadta az emberiség. Kegyetlen dolog, hogy vannak olyan helyek a világban, ahol a mai napig nincs joga az idegen ajkúnak, vagy akár a népcsoporthoz tartozó asszonynak, miközben a Föld más pontjain már az állatok stressz-mentes életéért harcolhatunk.

Az első pontot vitatják legkevésbé, igaz, néhány évtizede még akadtak gazdák, akik az állatoknak csak annyi ennivalót juttattak, ami elég volt a napi vegetáláshoz, a gyors hozamcsúcs eléréséhez, például tojótyúkok esetében. A kis területen összezárt nagy mennyiségű szárnyas sebzéseket ejtett magán és egymáson, felütötte fejét a kannibalizmus, majd a tojástermelési időszak végén értékesítésre kerültek.

A tíz évvel ezelőtti kitojt tyúkok általános állapota és húsának íze össze sem vethető a jelenleg forgalomban lévő állományok külalakjával és azok ízével. Hozzá kell tenni, hogy a szabadon tartott, ún. paraszti tyúkok tojásának, húsának zamata van. Állaga, színe, illata összetéveszthetetlen a csak tápon nevelkedett társaival szemben.

Az állatorvos igénybevétele és az állatgyógyászati szerek alkalmazása napjainkra már általánossá vált. Ez köszönhető a jogi szabályozásnak és a járványszerű, súlyos megbetegedéseket okozó kórokozók elleni védekezésnek is, mely minden ember jól felfogott érdeke is egyben. A zoonózis problémája nem elhanyagolható szempont, ha a jövő generációt kívánjuk jobb egészségi állapothoz segíteni a tapasztalatok alkalmazása által.
A természetes környezethez való jog magában foglalja mindazt, amit az ember önmaga számára is létfontosságúnak tart: a szabadság érzetét. A természetes környezet nemcsak táplál és hajlékot ad, hanem védi és óvja az állatokat a külső behatásoktól.
Nagy visszhangot váltott ki, és nevetségesnek találták egyes gazdák, hogy az állatokat "játékszerekkel" lássák el. Holott egy egyszerű igény kielégítéséről van szó, mint például a rágás, vagy a folyamatos körömkoptatás.

Régi vágású és természetszerető gazdák jól tudják, hogy állataik megkeresik a bajukra alkalmas gyógynövényeket legelészés, kapirgálás közben - ha módjuk és lehetőségük van rá. Igényük van, ez azonnal kiderül, ha a gazdaasszony kiereszti az ólból tyúkjait, a legelőre kiengedi állatait.
A fentiekkel jórészt máris teljesül a stressz-mentes élet kívánalma.

Azonban az állati élet végén, annak kioltásakor is humánusan kell eljárni. Mind stressz kerülése, mind a szenvedés csökkentése elsődleges cél. Ezt a problémát komolyan kell venni, változások és szigorítások várhatóak a felügyeleti rendszerben.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a kutatási tényeket sem, amelyek a génmanipulált kertészeti termékek alkalmazásának veszélyeiről szólnak. Nyilván nem beszélhetünk teljes körű állatjóléti érdekek megvalósulásáról, ha az állatokat génmódosított takarmánnyal táplálják. Lehet hivatkozni arra, hogy a biotermékek előállítása emberi étkezési célra is drágának bizonyulnak napjainkban. Azonban a hosszú távú hatásokat megvizsgálva hamar rájöhetünk: a saját és gyermekeink egészsége a tét. Mindaddig, amíg az állatokat GMO kukoricával hizlaljuk, a stressz-mentes tartás esetleg nem is sokat ér. A hormonszintben bekövetkező negatív irányú változás természetesen káros, viszont elgondolkodtató, hogy miért lesznek teljesen egészséges életet élő fiatalasszonyok meddők, férjeik pedig hererákkal küzdő, apaságuk lehetőségétől megfosztott férfiak, a mégis megfoganó gyermekek génhibától szenvedő betegek magzati koruktól, születésüktől fogva.

Az állatjóléti kérdéskör problematikája messzire vezet. A tápláléklánc csúcsán, húsevő fajként megjelenő emberiség közös érdeke, hogy az általa elfogyasztott táplálék ne csak egy darab hús legyen, hanem olyan étel, amely a szükségletek kielégítésén túl ne is mérgezzen, hanem lehetőség szerint inkább javítson az ember egészségi állapotán. (De legalább hagyja azt változatlan állapotban.)
Senki nem vitatja, hogy az embernek joga van ahhoz, hogy ne kísérletezzenek rajta. Vallási kérdéseken túl humángenetikai és etikai kérdéseket is felvet: ha egy állattal kísérletezhetnek, vajon nem az emberrel kísérleteznek éppen?
Azzal az emberrel, aki elfogadva (vagy tűrve, de leginkább információhiánytól vezérelve) megvásárolja a begyűrűző "fejlesztéseket", a génkezelt állatokból készült hústermékeket.

Ezelőtt 14 évvel Rollin már említést tesz ezekről a valós veszélyekről.
A genomban történt változások emberre gyakorolt hatása csak évtizedek múltán jelentkezhet igazán először, előre nem látható módokon.
Néhány kiragadott példa: meddőség, utódokban jelentkező károsodások, patogén baktériumok elszaporodása, környezetszennyezés felgyorsulása, génmanipulált állatok hadifegyverként való bevetése, monopóliumok kialakulása az élelmiszertermelésben, állatjóléti kérdések semmissé válnak.
2009-et írunk, időszerű az alapvető állatjóléti, állathigiéniai, valamint az agrár-környezetvédelmi előírásoknak megfelelően tartani és tenyészteni az állatainkat. Az elérhető pályázati pénzek segítséget nyújtanak a gazdáknak és lehetőséget adnak a biztonságosabb jövő kialakításához.

Érdemes elgondolkodni olyan összetett biológiai alapú gazdálkodási rendszerek bevezetésén, ahol az állattartásból származó, sokszor környezetkárosító melléktermékek helyben kerülnek feldolgozásra, továbbértékesítésre, vagy megsemmisítésre.


Erdei-Gulyás Gabriella

Forrás: Régióweb.hu

Kapcsolódó startlapok:
Állattenyésztés.lap.hu | Mangalica.lap.hu | Génbank.lap.hu | Biodiverzitás.lap.hu | Öjkológia.lap.hu

Add a Facebook-hoz








Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.