Élő tanya, mosolygó mangalica, pajkos kiskakas Kerekegyházán | bezárás

A Rendek Ökomúzeumba kaptam meghívást az ősszel. Civertan szervezte meg a találkozót, azt ígérte, azonnal beleszeretek majd a miliőbe. Amit ő mond, abban hiba nem szokott lenni. Most is igaza lett. Kecskemétet elhagyva, Kerekegyháza után pár km-re kellett letérni a Kunpuszta Templom feliratú táblánál, közvetlenül a lovas pálya mellett. Az út vadregényes volt, a Kiskunsági Nemzeti Park csodálatos területe gyerekkorom óta lenyűgöz.

A Nemzeti Park szívében fekvő tanyához a Kunpuszta Templom és egy akácliget mellett kell elhaladni, onnan már látszik a tanya épületegyüttese, melyet a gazda, Rendek László saját keze munkájával készült hasított fa kerítés ölel körbe.

Érkezésünkkor egy csapat gyerek zsibongott önfeledten a portán. Próbálgatták a korabeli játékokat, nagyokat nevettek a mosolygós mangalicáknak. Olga asszony, az Ökogazdaság lelke vezette őket körbe.

Míg magyarázott a gyerekseregnek, én körbe néztem a Tanyamúzeum épületében. Az összkép, az illatok, a csodálatos hímzések, a korabeli fotók, eszközök és használati tárgyak visszahozták gyermekkoromat. A kemencén látszott, hogy használják, amit később Rendek Olga meg is erősített, majd elmagyarázta, hogy ettől Élő Tanyamúzeum az övék.

Őseik földjén felépítettek egy új életet, a régi mintájára, és minden fellelhető tárgyhoz szolgál történettel. A gazdaasszony azonban nemcsak a tárgyak történetét ismeri, hanem szívvel-lélekkel átérzi a múltat, az őseink minden gondját-baját, a lelkük rezdülését. Úgy is mondhatnám, hogy a tanyának saját "szelleme" van, és ezt a szellemiséget Olga a látogatóknak is képes továbbadni. De érzi a tájat is, együtt rezdül a növényekkel, érti őket, beszél a nyelvükön.

A misztikus kapcsolat kiterjed a ma már anekdota számba menő Rendek-féle mangalicákra is. (Nézd el kedves Olvasóm, a megszemélyesítést, boldog mangalicákat lehetetlen tárgyiasítani, legfeljebb kolbász formájában, némi iróniával fűszerezve…) Ezek az okos állatok ugyanis megléptek a disznóvágás elől, amikor Olga asszony közhírré tette, hogy mi lesz a sorsuk… A poént nem szeretném lelőni, az Ökomúzeum honlapján megtalálják ezt is.
A közel 20 hektáros birtokon biogazdálkodás folyik. A mangalicákkal szemben áll egy nyitott szín, ahol a gazdálkodásból származó magvakat, a következő évi vetemény letéteményesét szárították éppen. Két látogatócsoport között Olga gyorsan sorolta a legváltozatosabb fajokat és ezek között is a fajtákat, amiket maguk termesztenek és őriznek, mint egy élő génbank.
Ezeket a magvakat tavasszal a vegyszert soha nem látott anyaföldbe vetik, gondozzák, és érés idején betakarítják a termést. Az egyes fajták között kisebb izolációt alkalmaznak, a talajt mulccsal takarják a tenyészidőszakban, illetve köztes növénytermesztést és növénytársítást alkalmaznak.
A díszkert és haszonkert fogalma itt bájosan egybeolvad, és a romantikus lelkületű szemlélőben semmi kétséget nem ébreszt, hogy ez így van jól. Sőt, mindenhol így kellene ültetni a növényeket, a kényesebb fajokat óvni, de nem növényházat húzva föléjük, hanem társítani egymással a barátságban lévőket.
Az allelopátia problémája itt ismeretlen fogalom. Nem könyvekből tanulta a Rendek család a gazdálkodást, hanem az Élet volt a mester, s nem szégyelltek a szüleikre hallgatni, ha valami láthatóan jól működött a kezük alatt.
Olyan szerencsében volt részem, hogy megkóstolhattam Olga kenyérlángosát, aminek az ízét még most is a számban érzem. A receptjei a családi szakácskönyvből valók, és ő az egyetlen olyan ismerősöm, aki pontosan úgy csinál friss mentából és citromfűből teát, mint én. Ebből következik, hogy remekül megértettük egymást akkor is, amikor arról volt szó, hogyan készül a vasárnapi tyúkhúsleves a tanyán. Ekkor merült fel a kérdés, hogy a szabadon szaladgáló kiskakasnak mi lesz a sorsa?
Olga nagyot nevetett: sok szép tojó vár rá, el is végzi a dolgát rendesen - most is van egy kosár pelyhes kiscsibe!
Ezek a csibék helyes dísztyúkká fejlődnek tavaszra, az osztálykirándulás idejét töltő aprónép örömére, elkerülik a fazekat.
A baromfiudvarban tartott szárnyasok szintén a biodiverzitás megtestesítői. Hány féle szárnyas jószágot tudnak megkülönböztetni Károly repülő magvai alatt?

Forrás: Fn.hu

Kapcsolódó startlapok:
Magyar termék.lap.hu | Mangalica.lap.hu | Nemzeti.lap.hu | Biodiverzitás.lap.hu

Add a Facebook-hoz








Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.