--- ABLAK BEZÁRÁSA ---

Kedves Látogató! Kérjük, mielőtt ellátogatna hozzánk,
szándékát telefonon vagy e-mail üzenetben jelezze!

Köszönettel: Rendek Olga


Biodiverzitás – a jövő záloga

A biodiverzitás magyarra fordítva biológiai sokféleség, mellyel az ökológia ága foglalkozik. Látszólag minden élőlény nagy számban van jelen bolygónkon, nem mindegy azonban, hogy sokan vagyunk vagy sokfélék vagyunk.

Rendek Biotanya és Ökomúzeum


A genetika meghatározza az élőlények minden öröklött tulajdonságát, annak változatossága elsődleges a kérdés. További változatosságot találunk a különböző ökoszisztémákban, valamint az ilyen együttéléseken belüli fajok között is. fajonként is különböző génkészlettel számolunk. A fentiek együtt biztosítják a sokféleséget, a mindig megújuló változatosságot. Földünket génkezelt és génmódosított növényekkel, állatokkal benépesítve nem kel hosszú idő ahhoz, hogy az egység felboruljon.

2002-ben, a Johannesburgi Konferencián elfogadtak egy egyezményt, melynek értelmében el kell érni 2010-ig, hogy a biodiverzitás csökkenése lelassuljon. Nem megállítani, nem reménytelen célokat tűztek ki – csupán lassítani... Érzik a probléma mértékét, baj nagyságát?

Mindennek megvan a maga ideje és helye, a merisztémás szaporítás, a klónozás nagyon jól jöhet, ha egy faj kihalóban van, és menteni szeretnénk a jövő nemzedéknek. Tömeges elterjedése oda vezethet, hogy a magvetés eltűnik, a termesztett növények talaj helyett csupán hidrokultúrás vegyszereket szívhatnak magukba – küllemük lehet tetszetős, tápértékük viszont jelentősen lecsökken.

Rendre találkozhatunk az élelmiszerboltok polcain hőkezelt termékekkel. A hőkezelés csodálatos dolog, vegyszerek nélkül lehet tartósítani gyakorlatilag bármit. Azonban ha azt látjuk, hogy hozzáadott vitaminokat tartalmaz, ne örüljünk olyan nagyon szerzeményünknek.  Jó, ha a tartósítási eljárás során kiveszett vitaminok, nyomelemek, szín- és ízanyagok töredéke visszakerül így a termékbe. A biológiai sokféleség biztosíthatja azt, hogy egészséges ételeket fogyaszthassunk, az ökológiai egyensúly fennmaradhasson.

Vegyünk egyetlen növényt példaként, levezetve rajta a pillangó-effektust. Egy csoport úgy dönt, hogy holnaptól csak a génmódosított változatát termesztik szerte a világon. Jelen növénynek számtalan változata, fajtája él a Földön - és szándékosan nem emeltem ki egyet a sok közül, hiszen minden növényre ugyanaz a veszély leselkedik-, de ez a legszebb, a legillatosabb, a legízesebb egy személyben.

Nézzük meg mitől lett ilyenné: évezredek alatt alakult ki a génkészlete, átporzással, keresztezéssel újabb génkészletek jöttek létre – gyakorlatilag folyamatosan változnak az elraktározott információk. Alkalmazkodott a klímához, az időjárás viszontagságaihoz, a légszennyezettséghez, a növekvő igényekhez, a környezetéhez. Gazdanövényként szolgált a hajtását, levelét, virágát, magját fogyasztó állatoknak, például egyes lepkék hernyójának. A hernyók időnként különösen szépek, máskor rettentően csúfak tudnak lenni, a vége minden nótának egy, előbb-utóbb lepke lesz belőle.

A túlszaporodott hernyók és lepkék, melyek esetenként megeszik haszonnövényeiket, táplálékul szolgálnak vasárnap reggel ébresztőt fújó madarainknak, amelyek további nagymadaraknak, ragadozó állatoknak nyújtanak táplálékot, aki pedig túléli a táplálékláncot, terjeszteni fogja jó hírünket, azaz a megevett magvak egy részét indító trágyával ellátva terjeszti repülési területén. Az így elhullajtott magvak esélyt kapnak a kifejlődésre, növekedésre és magérlelésre, valamint a további terjeszkedésre.

Talajt nem látott növényeket hol találunk? Növényházakban. Rengeteg növényházban jártam munkám során, de a közel 20 év alatt a termesztő berendezésekben látott madarakat meg tudom a két kezemen számolni...

Amint egy növényt kiemelünk a sok közül, egy lavinát indítunk el. Nincs ez másként az állatok esetében sem, csak ott még drámaiabb a helyzet. Nem múlik el úgy év, hogy kétszer-háromszor ne hallanánk arról, micsoda öröm ért egy-egy állatkertet, mert fogságban született egy ritka állat. Tegyük túl magunkat a bravúr feletti örvendezésen és gondolkodjunk el: mi vezetett odáig, hogy örülünk annak, ha állataink vadasparkok védett lakóivá lesznek, mi késztet örömre, ha a fentieket halljuk a Híradóban?

Nem szívesen találkoznék egy őskori dinoszaurusszal az utcánkban reggel, amikor kilépek a kapunkon, de azt sem venném szívesen, ha az unokám már csak kitömve, vagy Vadasparkok lakóiként láthatna Nagy fakopáncsot. Még volt szerencsém megmutatni a kisgyerekemnek a nyáron, amint morzézott a szomszéd diófáján, vagy a Rozsdafarkúakat, akik a kecsesen hajló Pillangóvirágokat tisztelték meg azzal, hogy magvait kicsipegették (már a kert végében találkoztam segítő munkájuk nyomával, ott kelt ki a mag).

Olykor jelentéktelennek tűnő kis állatok kerülnek fel a védetté nyilvánított listára. Tudta, hogy a Házi veréb is védett madár?

A fenntarthatóság elveit figyelembe véve szükséges figyelni minden tevékenységre, amely veszélyezteti környezetünket, életterünket, jövőnket. Amikor azt észleljük, hogy a tudomány nevében, az olcsóságot hirdetve harangoznak be egy-egy génmanipulált fajt, fajtát, álljunk meg és gondolkodjunk el, hogy kinek és milyen érdeke fűződhet hozzá.

Az Élő Tanyamúzeum egy élő génbank is egyben.

Itt a magvak ősszel a magtárba kerülve várják a tavaszt, tavasszal a földbe vetve kapnak életre, nyáron tovább szaporodnak magérleléssel. Az ősi magyar fajták biztosan tűrik a klímát, génjeikben kódolva vannak mindazok az információk, melyek a változásokat követve felülíródtak az évszázadok, évtizedek során. Ezeknek a magvaknak értéke felbecsülhetetlenné válik, amint a kész növény magot hoz, szaporodásra képes lesz. Az ősi magyar növények a külföldről behozottakkal szemben ízletesebbek, gusztusosabbak, változatosabbak – fennmaradásuk a biodiverzitás szempontjából életfontosságú, fenntartásuk közös érdekünk, gyermekeinkkel, unokáinkkal szemben örökhagyó kötelességünk.

Tiszaföldvár, 2008. szeptember 30.

Erdei-Gulyás Gabriella


Magyarországon 2006. május 22-én került először megrendezésre a biodiverzitás napja. Ezt az időpontot az ENSZ közgyűlése 2000. december 20-án publikálta.

Biodiverzitás - kapcsolódó bejegyzések:

A biodiverzitás időszerű kérdései | Alföldi tanyák napjainkban |
Add a Facebook-hoz











Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.