--- ABLAK BEZÁRÁSA ---

Kedves Látogató! Kérjük, mielőtt ellátogatna hozzánk,
szándékát telefonon vagy e-mail üzenetben jelezze!

Köszönettel: Rendek Olga


Biodiverzitás időszerű kérdései

Biodiverzitás – biológiai sokszínűség, biológiai sokféleség

Földünkön a biológiai élet kialakulásával annak számtalan variációja keletkezett, mely egységes rendszerbe foglalva hűen tükrözi a Föld bolygó egészségi állapotát és életképességét, magyarul a hosszú távú létezését, fenntartható fejlődését. Az evolúció során 3,5 milliárd év volt arra, hogy ez a sokszínűség érvényre jusson. Az iparosodás, a népességrobbanás, a technika gyors fejlődése a környezetvédelemre irányította a hangsúlyt. Sokszor és sokat hallhattunk környezetvédő szervezetek különböző akcióiról, amelyekkel meghiúsítani szándékoztak különböző iparosítási projekteket, duzzasztógátakat, környezetszennyezéseket. Szerencsére sok kezdeményezésük járt részleges vagy teljes sikerrel. Mára eljutottunk oda, hogy felnőtt egy nemzedék, egy fiatal generáció, aki felismerte a veszélyt és képes hatékonyan küzdeni azért, ami nagyszüleink idejében természetes érték volt, szüleink szemében megvédendő álláspont, gyermekeink számára pedig egyetlen út és megmenthető jövőkép.

Minden ökológiai társulás egy-egy megvédendő természeti érték. Nem véletlen, hogy nemzetek összefogásával alakultak a korábbi években, évtizedekben határokon átnyúló kezdeményezések, törekvések, mögöttük támogató szervezetekkel, kormányokkal. Az összefogást sürgető civilek hatékony munkát végeztek, ma már a gyerekek is tudják, mi a környezetvédelem és miért annyira fontos, hogy egészséges légkörben, egészséges talajon, egészséges bolygón éljünk.

A biodiverzitás két szó összeolvadásából keletkezett: biológia és sokféleség, 1975-re vezetik vissza eredetét, tíz évvel később írták le, fogalmazták meg egy tanulmányban pontos jelentését.

A fajok és fajták számának ijesztő módú csökkenését megállítani csak úgy lehet, ha a környezetvédők, politikai nagyhatalmak és természetszerető civilek közösen összefognak a cél érdekében.  A természetvédelem és a természetes környezet megóvása mindenki számára fontos kell, hogy legyen. Olyan közügy, amelyet magánügyként kezelve kell legelőször önmagunk számára tudatosítani. Kicsiben kezdve, a saját telekhatárunkon belül megfigyelve az élővilágot, a flórát és faunát védve, őrizve, sokszínűségét fenntartva kell léteznünk. Ez az egyetlen út. Aki a kertjében fát ültet, néhány éven belül madárdalt hallgathat. A fa emellett a rekkenő hőségben árnyat ad, a legkülönfélébb állatoknak biztosít búvóhelyet és táplálékot. Lombkoronája komposztálásával a kerti talaj életerejét növelhetjük, ezáltal egészségesebb, életerősebb növényeket kapunk cserébe - vegyszermentesen. Naponta hallhatunk a médiákban a vegyszerek káros hatásairól, arról, hogyan teszik tönkre szervezetünket, életünket a legkülönfélébb vegyi anyagok, melyeket az élelmiszerek előállításánál használnak fel.

Az E-számok nem ellenségek, rengeteg hasznos segítőre akadhatunk az álruha alatt - csak meg kell tanulnunk ésszel és értelmesen használni az alattuk rejlő kémiai termékeket. Az aszkorbinsavról senki nem állítja, hogy a megfelelő módon használva káros lenne, E-számmal azonban rendelkezik... Tudnunk kell, hogy mit, miért, hogyan és milyen formában használnak fel az élelmiszerek előállítása során. Ahol szükségtelen, ott ne alkalmazzanak olyan gyártási módokat, pl. hőkezelést, amely a C-vitamin bomlását okozza, melyet később mesterségesen tesznek hozzá, a végterméken pedig vastagon szedett, nagy betűkkel hirdetik, hogy mennyire egészséges, hiszen adtak hozzá vitamint is...

Az általános kitekintő után nézzük meg, hogy hányféle biodiverzitásról beszélhetünk?

Az élő szervezetek rendelkeznek egyfajta sokszínűséggel, amit senki nem vitat. Egy körrel bentebb lépve azt látjuk, hogy egyes fajokon belül is vannak fajták, ami a fajok genetikai sokféleségének jó leírója. Ha kívülről szemléljük eme két csoportot, azt találjuk, hogy szervesen illeszkednek egy ökoszisztémába, amelynek tagjai nélkül a rendszer teljesen másként nézne ki. Az összehasonlítást segíti ez a sokféle szemléletmód, amelyet a tudósok általános leíró rendszerbe foglaltak. Egy egyszerű példa, az ökoszisztémák rendszerének sokféleségére: a vízi életformák között megkülönböztetünk édes és sósvízi társulásokat, de a víz hőfoka is egy fontos jellemző, hiszen hőforrásokban is találunk élő szervezetet, ahogyan a sarkvidéki jégtáblák alatt és felett is. A szárazföldön szintén változatos tájakat találunk, elég csak rápillantanunk egy térképre: lankás völgyek, magas hegyek, sziklás részek és homokos sivatagok között a legváltozatosabb életkörülmények között is mindig találunk életet. Ki marad életben? Az, aki a legváltozatosabb génállományt képes produkálni és reprodukálni. Aki alkalmazkodásra képes. Azok az élő szervezetek, amelyek képesek a megújulásra és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra.

A génmanipuláció kérdése egy sor már kérdést is felvet, többek között a jó és a rossz génekre vonatkozó döntések körét is. Honnan tudhatjuk biztosan, hogy egy hibás génnel állunk szemben. Vajon az a hiba valóban olyan mértékű, hogy ki kell iktatnunk a szervezet működésének rendjéből? A természet zseniális, bármiben megváltoztatjuk, bármilyen kis egységét, az szükségszerűen ki fog hatni minden másra is. A génmódosított növények utódlásra alkalmatlanok, a magvakat szaporításukhoz évről-évre újra be kell szerezni, vége a magfogás időszakának. Hetente egyszer felröppen a hír, miszerint génkezelt növényeket fogyasztó kísérleti állatokban miféle (jó esetben) visszafordítható, vagy visszafordíthatatlan folyamatok indultak meg. Emberkísérleteket (hivatalosan) nem lehet végezni. Ki tudja, milyen hatással lesznek a génkezelt alapanyagból előállított élelmiszerek az egészségünkre, életünkre? És a gyerekeink életére?

Köztudott, hogy a biodiverzitás eloszlása bolygónkon egyenlőtlen, így jellemzően a trópusi esőerdők területén gazdagabb az élővilág. A biológiai életformák gazdagsága rengeteg környezeti tényezőtől függ, így az éghajlattól, a domborzati viszonyoktól, elhelyezkedéstől, a talaj szerkezetétől és természetesen függ a vele együtt élő fajok számától, az ökológiai közösségtől.Számon tartunk ritka, veszélyeztetett és kihalástól fenyegetett fajokat is, mindamellett, hogy rendszeresen fedeznek fel újabb és újabb fajokat a kutatók, évente átlagosan 5000 és 10000 közé tehető a számuk, többnyire rovarokat.

A biodiverzitás nemcsak a környezetközpontú és környezettudatos élet szempontjából hasznos az emberiség számára. Gondoljunk csak a járulékos haszonra, ami testi-lelki jólétünkhöz járul hozzá. A levegő jó minősége egészséges tüdőt eredményez, az éghajlatváltozás megállítása, visszafordítása, a CO2-kibocsájtás csökkentése helyreállítaná az évszakok és az időjárás felborult rendjét. A tiszta víz életünk alapja, nélküle nem létezhetünk, a betegségek az egészségtelen, netán fertőzött vizet fogyasztókat legyűrik, de a kiszáradás veszélye az egészséges embert is ugyanúgy fenyegeti vízhiány esetében. A rovarok segítenek a növények beporzásában, egyben táplálékul szolgálnak madaraknak és hüllőknek. Amíg tudunk vigyázni természeti értékeinkre, amíg mindez valóság és nem csupán történelem, amit jól, vagy rosszul megtanulnak gyermekeink az iskolákban, van remény arra, hogy legyen tudás, kincs a birtokunkban, amit tovább adhatunk.

A mezőgazdasági termelésben érezzük meg leghamarabb a biodiverzitás égető hiányát. Amikor arról hallunk a híradásokban, hogy a burgonyaföldeken felütötte fejét a burgonyavész, vagy a monokultúra hátrányairól beszélnek, ne kapcsoljuk el a műsort. Egy gombnyomással látszólag messzire kerülhetünk a problémától és gondolhatjuk azt, hogy megint valami biokultúrás újítással etetnek bennünket. Azonban a monokultúra veszélyeinek ismerete nem újkeletű, a kertészeket már nagyon régen, több, mint két évszázada foglalkoztatja a növények egymás utáni sorrendje a termesztésben. Az allelopátia fogalma, amikor a növények kipárolgásainak egymásra gyakorolt hatása kerül szóba, szintén egy sarkalatos pontja a termesztésnek, és újra csak a biológiai sokféleség kérdésköréhez jutunk vissza. Nem termeszthetünk egymás mellett olyan növényeket, amelyek egymás életterét zavarják, azonban rendkívüli eredményeket érhetünk el, ha kihasználjuk az egymás társaságát kedvelő növények egymásra gyakorolt, jótékony hatását. Monokultúrában mindez nem valósítható meg és eredményeink sem lesznek olyan biztatóak, ha egy vegyszerekkel fertőzött talajon próbálkozunk. Szükség van a növények fejlődéséhez, egészséges szaporodásához a megfelelően egészséges környezetre, az igényeinek megfelelő éltető erők jelenlétére. Amikor a szerencsés csillagzat együtt áll, és elegendő víz-, ásványi anyag, tiszta levegő, éltető napfény éri a növényt, gondoskodtunk a biológiai változatosságról is, azaz hagyjuk egymás mellett élni a növényeket, állatokat és az embert, csodálatos módon kialakul az egyensúly. Nincs fertőzés, ami letarolja a növényállományt, vagy olyan csekély mértékű, amely ahhoz bőven elegendő, hogy a magasabb rendű fajok életben maradjanak, de különösebb kárt a termesztésben nem okoz.

A növényekből élünk. Minden tekintetben. Tiszta levegőt állítanak elő, segítenek a klíma fenntartásában, ellátnak élelemmel, ruházattal, tüzelőanyaggal. Etetjük velük állatainkat, házaink építésénél felhasználjuk őket. Gyógynövényeink védik egészségünket, és igencsak meglepődnénk, ha egyszer egy listát kapnánk a kezünkbe, hogy mely gyomnövényből állítanak elő gyógyszert a gyógyszeriparban, garantálom, hogy azonnal más szemmel néznénk a tarackra is...

Újabb kísérletek bio-víztisztító berendezések felállításán munkálkodnak. A szennyvíziszapot élő növények betelepítésével szűrik meg, egyfajta élő alkatrészekké váltak a víztisztító telepen. A kísérletek eredményesnek bizonyultak, további fejlesztésük várható. Egyes növények a talajt tisztítják meg és eltüntetik az ember által okozott szennyezést oly módon, hogy növényi testük felépítéséhez felhasználják a lebomlott szerves anyagokat, a szennyvíziszapot. Ezekből az energianövényekből már a második évben tüzelőanyag nyerhető, a területet 40 évig fedik be az élő erőművek.

A biodiverzitás nélkül szegényebbek lennénk képzőművészeti alkotásokban is, a zenészek, festők, írók és szobrászok alkotásaiban nem jelenhettek volna meg, halandóságunkra híva fel figyelmünket. Engem elvarázsolt Jókai Az arany ember című könyve. Az első negyven oldalt társaim átlapozták, talán két-három embert tudnék mondani, akik velem együtt végig olvasták. Ők azok, akik szintén a természeti értékek megőrzéséért harcolnak. A növényvilág leírásának gazdagsága még a képzelőerővel gyengébben megáldott olvasót is olyan gyakorlati felsorolással látta el, amelyből a tájat soha nem látott idegen, vagy a született vak is könnyedén szárnyra kapó fantáziával repülhet a Dunát kísérő erdők rejtekébe. Csontváry Magányos cédrusa is magyarázható a mély depressziójában begubózott magányos ember műveként, de a biodiverzitás csökkenésének is lehetne méltó címere.

Különböző kerteket építetünk, és most tekintsünk el a klasszikus kertkultúra stílusaitól, nézzük a Madárbarát Kerteket, a Lepkekerteket, a Színek Kertjét, vagy az Illatok Kertjét. Építsünk olyan természeti remekműveket, ahol az érzékszerveket elvarázsoljuk, ahol ember és állat harmonikusan együtt rezeg a növényekkel. Nem nehéz belátni, hogy mindez csak akkor valósítható meg, ha van miből válogatnunk.

Hálásak lehetünk azoknak a gyűjtőknek, baráti köröknek, egyesületeknek, akik hangsúlyt fektetnek arra, hogy a fajok és fajták fennmaradhassanak. Azok a természetszerető emberek, képzett kertészek és műkedvelő amatőrök, akik gondoskodnak a magcsere-kapcsolatok révén arról, hogy a különböző és változatos növényegyedek elszaporodhassanak Földünkön, a biodiverzitáshoz járulnak hozzá. Ugyanilyen szereppel ruházhatjuk fel a különböző botanikus kerteket, arborétumokat, pálmaházakat, bemutatókerteket, ökotanyákat, de az állatkerteket és vadasparkokat is, szűkebb környezetünkben pedig a települések parkjait, közintézmények parkosított udvarait is.

Erdei-Gulyás Gabriella

Kapcsolódó startlapok:
termeszetiertek.lap.hu | kastelykert.lap.hu
| genbank.lap.hu | biodiverzitas.lap.hu | okologia.lap.hu | arboretum.lap.hu | allatkert.lap.hu | magyarnoveny.lap.hu | noveny.lap.hu | tajepiteszet.lap.hu | tajhaz.lap.hu | muzeum.lap.hu

Biodiverzitás - kapcsolódó bejegyzések:

BiodiverzitásAlföldi tanyák napjainkban |
Add a Facebook-hoz










Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.