A kiállítás a Felemelő század: A paraszti polgárosodás tárgyi világa és a nemzeti jelképek című program részeként valósult meg.
Rendek Ökocentrum, Kerekegyháza - "Mangalicatartás"
2010. október 01. - 2011. szeptember 30.
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap
A mangalica
A törökök kiűzése után Magyarország egykori muzulmán hódoltsági területein rendkívül kevés sertés maradt. A bakonyi magyar sertés az 1840-es évek közepére teljesen eltűnt, de ekkora a szerb Sumadia fajtával keresztezve már a mangalica sertés tenyésztése virágzott. A mangalica lassú fejlődésű, korán érő, szapora (5-6 malacot fialó) sertés, mely kiválóan bírja és igényli is a külterjes tartást. Az erdőkben makkoltatták, szabadban tartották őket. A 19. század végére az erdők pusztulása, a zsírsertések utáni kereslet csökkenése és a pestisjárvány megtizedelte az állományt: a mangalica 1960-ra veszélyeztetett faj lett. A különböző génbankoknak köszönhetően, magángazdaságokban megkezdődött a fellelt példányok törzskönyvezése, továbbtenyésztése. A mangalica egyre több nemzetközi sikert ér el, jó minőségű húsa az alapja a világhírű spanyol Serrano sonkának, 2004-ben pedig a nemzetközi SLOW FOOD mozgalom termékoltalom alá helyezte a kiskunsági Rendek família mangalicakolbászát. A szabad tartásnak köszönhető a jó minőségű, sötét, márványozott hús a bio élelmiszerek kedvelőinek körében is elismerésnek örvend. A mangalica húsának alacsonyabb a víztartalma, mint a belterjesen tartott sertésnek. Figyelemre méltó a vitamin- és ásványianyag-tartalma is, és több telítetlen zsírsavval rendelkezik, mint más sertések.
A tanyán évről évre több mangalica él, az állat számára elengedhetetlen a szabadon tartás. Ezt láthatjuk az ólak melletti hatalmas elkerített területen, ahol az állatok kedvükre szaladgálhatnak, de még inkább fekhetnek a földön, túrhatják a földet, vagy éppen a kialakított dagonyázóban hempereghetnek.
Mangalica.lap.hu | Nemzeti.lap.hu
